Februárban végre igazán elindul a könyvév

Életrajzi kötetek, oknyomozó könyvek és szórakoztató irodalom az év második válogatásában.

feb-keletnyugati.jpg

Philippe Sands: Kelet-nyugati utca – Park Kiadó, megjelenés: február 5.

Amikor meghívást kap, hogy tartson előadást az ukrajnai Lvivben, Philippe Sands nemzetközi jogász családja titkos történetének nyomába ered. Eközben egy sor megdöbbentő véletlenre bukkan, melyek arra késztetik, hogy beutazza a fél világot, egészen a nemzetközi jog bölcsőjéig, a nürnbergi per helyszínéig. A történet izgalmas keveréke az emlékiratnak és a történelmi detektívregénynek. A Kelet-nyugati utcát 2017-ben az év legjobb tényirodalmi művének választották.

Bereményi Géza: Magyar Copperfield – Magvető Kiadó, megjelenés: február 20.

feb-magyarcopperfield.jpgBereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a gyermek- és ifjúkorral foglalkozik. Ismerős lehet nekünk ez a világ csodálatos filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak írt dalaiból is. A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete meghatározó figuráit és találkozásait. Ez a memoár magyar történelem krónikája emberközelből, emellett egy érzékeny művész vallomása.

Lee Child: Sohanapján – General Press Kiadó, megjelenés: február 24.

feb-sohanapjan.jpgLee Child kultikus magányos igazságosztó hőse, Jack Reacher szokás szerint éppen egy távolsági buszon utazik, amikor egy el-elbóbiskoló idős úrra lesz figyelmes. Egészen pontosan a zsebéből kikandikáló vastag borítékra. Amilyenben a bankfiókból kivett pénzt tartják. Sajnos azonban nemcsak az ő figyelmét kelti fel a valószínűleg több tízezer dollárt tartalmazó boríték, hanem egy gyanús fiatalemberét is. Amikor mindketten leszállnak a buszról, Reacher követi őket az isten háta mögötti kisváros utcáin, és az idős úr segítségére siet... Eddig tipikus Jack Reacher-történetnek hangzik a Sohanapján, ám ezúttal nem csak azért várjuk Lee Child legújabb történetét, mert egyébként kifejezetten szeretjük ezt a sorozatot, hanem azért is, mert a szerző egy interjúban elmondta, hogy Reacher – akin eddig szemmel láthatóan nem fogott a kor – ezúttal elkezd változni…

Richard Morgan: Légszomj – Agave Kiadó, megjelenés: február 25.

feb-legszomj.jpgRichard Morgan, a tudományos-fantasztikus noir Arthur C. Clarke-, Philip K. Dick- és John W. Campbell-díjas nagymestere, és a Netflix népszerű, Valós halál (Altered Carbon) című sorozatának kultikus regényalapját jegyző szerzője több mint tíz év után tér vissza a cyberpunk műfajához egy szakadék peremén tántorgó bolygó halálos krízisének történetével. A Marson járunk, ahol könyörtelen vállalati érdekek ütköznek egy alulról szerveződő függetlenségi mozgalommal, miközben a földi nagyhatalmak a profitért és a hatalomért küzdenek. Ismerős valahonnan ez az alaptörténet? Nos, ezen a Marson él Hakan Veil volt verőember, aki a katonai szintű testkiegészítőjével két lábon járó gyilkológépnek számít, és akinek leghőbb vágya hazatérni a Földre. Egy földi felügyeleti szervezet pedig pontosan ezt ajánlja neki cserébe, ha testőrként vigyáz az ellenőrükre a látogatása során. Ám a dolgok félresiklanak…

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld - Élet a felmelegedés után – Animus Könyvek, megjelenés: február 25.

A klímaváltozással foglalkozó ismert újságíró, David Wallace-Wells szerint aki a globális felmelegedéssel kapcsolatban elsősorban a tengerszint emelkedése miatt aggódik, az épp csak a felszínét kapargatja a lehetséges borzalmaknak. Mert a felszín alatt élelmiszerhiány, menekültválság, klímaháború és gazdasági hanyatlás rejlik. A The Guardian szerint a Lakhatatlan Föld "korszakalkotó mű”, mely egyszerre vázlat a közeljövőről és elmélkedés azon, vajon milyennek látják majd ezt a jövőt azok, akik átélik: hogyan változtatja meg a felmelegedés a világpolitikát, a technológia és a természet jelentőségét, a kapitalizmus fenntarthatóságát és az emberi haladás irányát.

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima – Európa Kiadó, megjelenés: február 28.

Csernobil nem csak a népszerű HBO-sorozat miatt aktuális ma. Ráadásul még 48 ezer évig aktuális lesz. Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek. Csernobilról elsősorban a mai Ukrajna jut az eszünkbe, de az atomkatasztrófa és következményei legalább ugyanannyira fehérorosz tragédiát is jelentenek. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el…