Csavard be, mint Ronádó!

Brazilok (magyar vígjáték, 2017)

Rasszista honfitársaink bizonyára nem fogják szívükbe zárni a Brazilokat.

A brazilokat szinte minden labdarúgó világbajnokságon potenciális győztesként emlegetik, ehhez képest 2002-ben jutottak utoljára döntőbe, hogy le is győzzék a másik örök esélyest, Németországot. Ebbe az időbe repít vissza minket M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor filmje, amely persze csak áttételesen szól a brazilokról. Miközben ugyanis javában zajlik a vébé, Acsa községben is bajnokságot rendeznek a helyi erők: a polgármesteri hivatal munkatársaiból verbuválódott Hivatal, a rendőröket tömörítő Blúbojz, a helyi vagányokból álló Sasok és a cigány srácok szedett-vedett csapata, a Brazilok. A tét: utazás Brazíliába.

brazilok1.jpgBrazilok - jelenetfotó

A konfliktus előre kódolva van, a cigányok ugyanis még véletlenül sem győzhetik le a „fehéreket”, akik mindent meg is tesznek, hogy ne fordulhasson elő ez a szégyen. A nemtelenebbnél nemtelenebb praktikák mögött feltárul az egész cigány-nem cigány konfliktus, a legalsóbb szintekig leszivárgó, jobban mondva onnan kezdődő kis magyar korrupció világa, a rendőri hatalommal való visszaélés, és minden, amit anélkül is sejthetünk, hogy közelről ismernénk egy romák lakta község életét.

A Brazilok persze vígjáték akar lenni, és az is a javából. Ez nem a Csak a szél világa: még a legdurvább konfliktusok is humorban oldódnak fel, a cifra nyomorúságból leginkább a cifraság látszik, a mélyszegénység egzotikus romantikája. Mégsem irreális ez az ábrázolás, már csak azért sem, mert egy cigánygyerek, a „Ronádó”-mezes Fingi meséli el a történetet: az ő narrációja nemcsak az egyik fő humorforrás, de hitelesíti is a film nézőpontját.

brazilok2.jpgBrazilok - jelenetfotó

Rasszista honfitársaink bizonyára nem fogják szívükbe zárni a filmet, minthogy ebben a történetben a cigányok a jók, a nem cigányok pedig a rosszak. Bár valamelyest igyekszik árnyalni a konfliktusokat, szimpátiája – már csak nézőpontjából adódóan is – a romáké. A polgármester, az alpolgármester, annak fia, annak a haverjai, na meg persze a rendőrök erőszakos és/vagy korrupt és/vagy tökkelütött alakok, kellőképp karikírozva. Ha vígjáték, nem hiányozhat a szerelmi szál sem, és nem meglepő, hogy ez a sunyi alpolgármester fia, Török és egy cigánylány, Rozi között szövődik, sajátos Rómeó és Júlia-történettel fejelve meg a sztorit.

A jobbára egydimenziós alakokat kiváló színészek keltik életre. A polgármester figurája a forgatókönyvben kissé papírízű maradt, de Fekete Ernő így is kihozza belőle, amit tud; annál hálásabb feladatot kap Schmied Zoltán a „főgonosz” alpolgármester szerepében. Az első filmszerepét játszó Nagy Dániel Viktor kellően vagány a cigány falkavezérként; Bánki Gergely szerethető figurát rajzol meg Csaba atya szerepében; örömmel nézzük Farkas Franciskát Roziként, Dóra Bélát a Törökként, és a kisebb szerepekben is emlékezetes alakításokat láthatunk, legyen szó Kaszás Gergőről, Mészáros Blankáról, Székely B. Miklósról, Epres Attiláról vagy Szilágyi Istvánról.  A roma csapat tagjait valóban roma színészek játsszák, élükön a Fingit alakító Lakatos Erikkel, a Gáspár Laci-fanok pedig kedvencük rövid cameójának örülhetnek.

brazilok3.jpgBrazilok - jelenetfotó

Nem a Brazilok fogja megváltani a világot, nem tőle kell várnunk, hogy igazán érvényeset mondjon a roma-nem roma együttélésről, de szórakoztató másfél órát szerez annak, aki jegyet vált rá.

 

Tetszett a cikk?
Kövesd az art&go-t Facebookon is!
Film, könyv, színház, zene, gasztro, utazás - élmény!