A politika fantasztikuma

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok (Athenaeum Kiadó, 2017)

A Halálcsillagtól a zombiapokalipszisig, avagy politikai valóság a képzelet világaiban.

Milyen tanulságokat szűrhetünk le a sci-fi, fantasy-, szuperhős-, vámpír- vagy zombifilmekből, sorozatokból, regényekből és képregényekből a politikára nézve? Erre a kérdésre kínál válaszokat a Tóth Csaba politológus szerkesztette kötet, ahol tizenöt, jobbára 40 év alatti szerző vizsgálja, hogy milyen politika- és társadalomkép bontakozik ki az egyes, földi realitáson túlmutató popkulturális alkotásokban. A Star Warstól kezdve a Batman- és Alien-filmeken keresztül a The Walking Deadig, az Alkonyat-filmektől a képregényeken át Asimovig terjed a skála. A felhozatal amilyen sokszínű, olyan vegyes színvonalú. A legkülönbözőbb, főleg társadalomtudományos szakmák képviselői sorakoznak fel: jogász, szociológus, politológus, kulturális újságíró, de van itt képregényfan építészmérnök és állatorvos is.

walkingdead.jpg

A könyv előzménykötete Tóth Csaba A sci-fi politológiája című, 2016-ban kiadott műve, amely a tudományos-fantasztikus alkotásokban megmutatkozó politikát vizsgálta. Ahogy abban a könyvben, úgy itt is fontos szerepet kap a Csillagok háborúja-franchise: Tóth Csaba mindjárt kezdő tanulmányként a Zsivány Egyest mutatja be egy politológus szemével. Elemzésének középpontjában a Halálcsillag problematikája áll: az eredetileg elrettentésül szolgáló eszköz végül készítői ellen fordult, amennyiben mikor használatba vették, már nem potenciális, hanem tényleges fenyegetéssé lett, amellyel szemben nem elég a gyáva meghunyászkodás, az egyetlen lehetőség a lázadás lesz. Így paradox módon éppen a szuperfegyver alkalmazása indította el a Birodalmat a legyőzetés útján.

A fantasztikus művek rajongói kedvükre csemegézhetnek az írások között, a nem különösebben fanok számára bár egyfajta bevezetőül szolgálhat a kötet, a tanulmányok többsége azonban túl sokat nem tesz hozzá politikai tudásunkhoz. Márpedig a Fantasztikus világok egyszerre akar populáris művek elemzése és társadalomtudományos tanulmánygyűjtemény lenni, ami kétség kívül nem könnyű házasság, de néhány jobban sikerült szöveg mutatja, hogy egyáltalán nem lehetetlen vállalás.

 fantasztikusvilagok.jpgA tanulmányok többsége azonban elveszik a close reading műelemzésben, olykor a cselekmény részletes ismertetésében. A jobban sikerült szövegek azok, amelyek felül tudnak kerekedni a vizsgált műalkotásokon, és valamilyen általánosabb tanulságot megfogalmazni. Erre példa két, a televízióból is ismert politológus, Filippov Gábor és Török Gábor egy-egy tanulmánya. (A két szerzővel Alinda is beszélgetett a könyv kapcsán, a videót érdemes megnézni.) Filippov az Alien-sorozaton keresztül azt vizsgálja, milyen veszélyt jelent az, ha a multinacionális vállalatok elkezdik átvenni az állam szerepét. Filippov szerint nem véletlen, hogy a hetvenes évektől egyre inkább a sci-fi témájává válnak az emberiséget profitéhségből vagy technológiai haladás bűvöletében veszélybe sodró tudósok és magáncégek, hiszen a technológiai fejlődés káros hatásai (környezetszennyezés, az atomkatasztrófa veszélye) újfajta szorongást keltettek az emberben. Erre reflektálnak az Alien-filmek, arra figyelmeztetvén, milyen veszélyes lehet, ha leépülnek a demokratikus politikai intézmények, és képtelenné válnak kontrollálni a tudományos kísérletezést. „Az állam veszélyes eszköz, amelyet korlátozni és ellenőrizni kell, hogy ne jelenthessen fenyegetést a szabadságra. De mindezzel együtt is nélkülözhetetlen, amennyiben nemcsak potenciális elnyomója, de szükségszerű előfeltétele is a szabadságnak” – vonja le a konklúziót Filippov.

Hasonló módon a politikai szerveződés fontosságára világít rá Török Gábor a zombikról szóló mozgóképes alkotások, elsősorban a népszerű The Walking Dead sorozat kapcsán. A zombiapokalipszis negatív oldalról mutatja meg a politika fontosságát, amennyiben egy ilyen helyzetben teljesen leépülnek az intézmények, és az emberiség az először a XVII. századi filozófus, Thomas Hobbes által leírt természeti állapotba kerül. Hobbes szerint az ember éppen azért alapít társadalmat és államot, hogy megszabaduljon attól az állandó félelemtől, amelyet intézmények hiányában embertársai jelentenek, akik bármikor büntetlenül megölhetik őt.

rougeone.jpg

A zombis művekben egy idő után már nem is az élőhalottak által jelentett fenyegetés lesz az igazi veszély, mivel az élők ezzel megtanultak együtt élni. A valódi veszély a többi ember lesz, hiszen törvények és intézmények hiányában a túlélés törvénye az egyetlen szabály, bárki megtehet bármit saját élete megvédése érdekében. Az emberek kisebb csoportokba tömörülnek, amelyeket többnyire egy karizmatikus vezető irányít, az egyes csoportok pedig kíméletlenül harcolnak egymás ellen. Ilyen körülmények között nagy emberi alkotások létrehozására nincs mód, fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Török Gábor szerint ezért a zombifilmek arra világítanak rá, hogy az emberiség legnagyobb alkotása maga a politika, mert ez teszi lehetővé műalkotások és tudományos eredmények létrehozását.

A Fantasztikus világok összességében inkább körüljár, merít, belekóstol, mintsem mélységében feltár, ugyanakkor egyes tanulmányok fölvillantják annak lehetőségét, hogy lehetséges mélyrehatóbb és szisztematikusabb vizsgálata a populáris kultúra ezen szelete és a politika kapcsolatának. Talán egy következő kötetben ezt is megkapjuk.