Újra együtt dolgozik Alföldi Róbert és Andrei Şerban

Korhatáros előadás a Madáchban, Pokemon GO a Rózsavölgyiben – íme, a várt februári bemutatók.

Hóhérok (Miskolci Nemzeti Színház, bemutató: február 2.)

Béres Attila rendezésében mutatja be a miskolci teátrum Martin McDonagh ír dráma- és forgatókönyvíró, filmrendező Hóhérok című fekete komédiáját a Kamaraszínházban. Sajátos nyelvezetű fekete komédiáit nagy sikerrel játsszák Magyarországon is; legújabb darabját, a Hóhérokat, 2015-ben mutatták be Londonban. Hazánkban a Miskolci Nemzeti Színház a második teátrum, amely műsorra tűzi. A jelenleg a budapesti Katona József Színházban is látható darab azt járja körül, hogy mi történik Anglia második legjobb hóhérával, miután eltörlik a halálbüntetést. Az előadás főszerepét Fandl Ferenc alakítja.

edv_8654_1.jpgFotó: Éder Vera

Hatalmas Aphrodité (Madách Színház, bemutató: február 16.)

Valló Péter sok év után rendez újra a Madách Színházban, ezúttal Woody Allen egyik történetét, a Hatalmas Afroditét dolgozza fel. A rendező szerint a Hatalmas Aphrodité időtálló és szórakoztató történet, mely olyan komoly kérdéseket vet fel, mint például, hogy tényleg mindent a görög mitológiából jól ismert végzet irányít-e. A film és az előadás különlegessége, hogy a jelenetek közti összekötő szövegeket az ókori görög drámák mintájára maszkot viselő kórus mondja el, megtestesítve ezzel az antik isteneket. A tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott előadás főbb szerepeiben Szente Vajk, Sipos Vera, Tóth Angelika, Szerednyey Béla, Molnár Gyöngyi, Balogh Anna, Sáfár Mónika és Hajdu István lépnek színpadra.

1.jpgValló Péter az olvasópróbán (fotó: Madách Színház / Mohos Angéla)

Übü (Kecskeméti Katona József Színház, bemutató: február 16.)

Alfred Jarry diákcsínyszámba menő darabja ezúttal Kecskeméten kerül színre, méghozzá a tehetséges fiatal színházi alkotó, a magára a figyelmet már a Kohlhaas- és Peer Gynt-előadásával is felhívó Hegymegi Máté rendezésében. Jarry maró humorral beszél a hatalomról, az ahhoz való viszonyunkról. Groteszk ábrázolásmódjának köszönhetően az Übü király túlélte a kezdeti botrányokat, és ma is népszerű és gyakran játszott színdarabbá vált. Az ostoba zsarnok szerepében Kőszegi Ákost láthatjuk.

III. Richárd (Radnóti Miklós Színház, bemutató: február 18.)

Három sikeres rendezése után ezúttal színészként dolgozik Alföldi Róbert a Radnóti társulatával: William Shakespeare talán legrétegzettebb drámája, a III. Richárd címszerepében lép a Nagymező utcai színház deszkáira. Az előadás rendezője, Andrei Şerban nem ismeretlen a budapesti közönség számára: Alföldi Róberttel kétszer is dolgozott már a Nemzeti Színházban. A legendás román rendező fiatalon vándorolt ki Amerikába, ahol fényes karriert futott be. Amerika legfontosabb prózai színházaiban hozott létre előadásokat, a legjelentősebb operaházak (többek között a Metropolitan Opera és a londoni Covent Garden) hívták rendezni, és olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber.

iiirichard_olvaso_domolky_daniel_web_016.jpgAndrei Şerban az olvasópróbán (fotó: Dömölky Dániel)

Pokemon go (Rózsavölgyi Szalon, bemutató: február 20.)

 A Babérkoszorú-díjas Tóth Krisztina költő, író a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írta meg első darabját. A színdarab címét adó Pokémon go egy félig a valóságban, félig a virtuális világban játszott online virtuálisvalóság-játék, mely túlzott használat esetén függőséget okozhat. Egy olyan világba vezet, ahol a viszonyok, a helyzetek, a döntések nem olyan kuszák és megoldhatatlanok, mint a valóságban. A cím azért kissé talán félrevezető lehet, a Rózsavölgyiben ugyanis nem Pikachu elkapásáról, hanem a sivár boldogtalanságról láthatunk majd előadást, Bozó Andrea és Debreczeny Csaba főszereplésével, Csizmadia Tibor rendezésében.

Kékszakáll (Budapesti Operettszínház, bemutató: február 23.)

_e2c4083x.jpgSybill, A chicagói hercegnő, A víg özvegy – csak néhány sikeres példa arra, hogy miként újult és újul meg az operett-műfaj a Nagymező utcában. Bár a színház nem meglepő módon jellemzően a magyar szerzők által írt operettekre helyezi a fő hangsúlyt, ezúttal egy Offenbach-mű kerül elő: a Kékszakállt a Katona József Színház kiváló fiatal rendezője, Székely Kriszta állítja színpadra. A kissé felfrissített és a vállalati szférába helyezett történet szerint Kékszakáll vezérigazgató és Bobeche szenátor a hierarchia csúcsán, teljhatalommal rendelkeznek beosztottaik élete felett, egészen addig, amíg Boulotte, egy szókimondó takarítónő kézbe nem veszi a dolgokat. A szereposztás érdekessége, hogy az Operettszínház művészei mellett a Nemzet Színésze, Szacsvay László is színpadra lép.

Székely Kriszta a Kékszakáll olvasópróbáján (fotó: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Terror (Jászai Mari Színház, Tatabánya, bemutató: február 24.)

A jó színház gondolkodásra késztet, de legtöbbször azért nem annyira direkt módon, mint Ferdinand von Schirach darabja, ahol a közönség alkotja az esküdtszéket. A Katona közönsége után most a tatabányai nézők is megkapják a döntés jogát: bűnös-e Lars Koch vadászpilóta abban, hogy megszegve a kiadott parancsot, lelőtt egy telt házas stadion felé száguldó, hetvenezer ember életét veszélyeztető utasszállítót, megölve 164 utast. A Terror arra a kérdésre keresi a választ, van-e vajon különbség élet és élet között, ha azt a számok, a mennyiség felől nézzük, és hogy hozhatunk-e döntést a halálról egy nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében.