Igen? Ez lenne Budapest legjobb pizzája?!

Igen (Madách tér, Budapest)

Annyi jót olvastunk róla, hogy kipróbáltuk. Nem kellett volna: minden értelemben nagyot csalódtunk.

Egyszerre streetfood és minőségi kaja? Autentikus nápolyi pizza egy budapesti bulinegyedbeli szeletbárban? Ez olyan szép, hogy nem is lehet igaz, gondoltuk, és a pozitív értékeléseket, magasztaló kritikákat látva mi magunk is szaladtunk, hogy kipróbáljuk a Madách téri Igent.

Most jutottunk oda, hogy a néhány héttel ezelőtti élményünkről higgadtan, távolságtartóan vagyunk képesek beszélni (köszönet érte a pszichológusunknak), szóval lehet, hogy a cikkünk már nem releváns, azóta minden problémát teljes mértékben orvosoltak.

img_0188.JPG

Persze lehet, hogy velünk van a baj, a magyar vendéglátás néhány bugyrának alapvető jellemzője, hogy mindig a vendég a hülye (bár egyre több ezzel ellentétes tapasztalatunk van), szóval a kérdés eldöntését olvasóinkra bízzuk: jogos elvárás-e részünkről az, hogy ha már szeletbárként fix étlappal dolgoznak, akkor törekszenek arra, hogy a kínálat zöme folyamatosan elérhető, relatíve kis várakozási idővel, vagy ha ez tényleg nem megoldható, akkor legalább úgy nagyjából jól saccolják meg az elkészülési időt?

Semmi gond nincs azzal, ha egy pizza fél óra - negyven perc alatt sül meg. Amíg azonban hagyományos étterem esetében ezt az időt saját asztalunknál, beszélgetve várhatjuk ki, streetfood esetében ez nem megoldás: jobb híján addig elmentünk máshova inni valamit. Azonban mire visszaértünk, pizzaszeleteink nemhogy elkészültek, de már ki is hűltek…

img_0192.JPG

A kipróbált összesen három-négy szeletből egyedül a szarvasgombás ízesítésű volt az, amire elismerően csettintettünk a nyelvünkkel: igen, ez az, erre számítottunk az értékeléseket és a kritikákat olvasva! A krumplis pizza azonban a derekunknál fogva rántott vissza minket a hideg (vagy legalábbis kihűlőfélben lévő) valóságba. A klasszikus margaritához nincs sok hozzáfűznivalónk: nem rossz, de a magyar fogyasztók kedvenc mértékegységében, vagyis ár-érték arányban mérve nem meggyőző…

Persze igazságtalan lenne mindent az Igen nyakába varrni. A kísérlet tényleg érdekes, főleg az amúgy általában igencsak silány minőségű pizzák esetében – lehet-e magas minőségen streetfood-pizzát előállítani. A választ alighanem megadják az előző bekezdések, ugyanakkor az számos hagyományos éttermet minősít, hogy az Igen még így is fölényesen győzne egy csomó pesti pizza ellen… Mondjuk nincs túl magasan a léc. 

img_0195.JPG

További kellemetlenség, bár erről az Igen tehet a legkevésbé, hogy (Budapest számos központi helyéhez hasonlóan) a Madách tér környékén igen alacsony az egy négyzetméterre jutó szemetesek száma, így a pizzaszeletek elfogyasztását követően újabb nehézségekbe ütközünk.

Az Igennek aligha leszünk visszatérő vendégei, ugyanakkor az ő csapatuk nyitott nemrég a Madách téren Krampuz néven egy másik helyet, ahol francia életérzést, vagyis galette-eket és crépes-eket árulnak. Annak biztos adunk egy esélyt.

 

Tetszett a cikk?
Kövesd az art&go-t Facebookon is!
Film, könyv, színház, zene, gasztro, utazás - élmény!